Milyen világról álmodik az ember?

Milyen világról álmodik az ember?

Bárhol is élünk a világban, akárhogy is gondolkodunk, szeretnék egy szebb világot, egy jobbat. 

Egy élet leélhető úgy, hogy semmi sem történik benne. Leélheted tele történésekkel, és élményekkel. Álmodozva leéljük az életünk, rohanunk az életben – és semmit sem valósítunk meg. Van, amikor bele sem gondolunk, mennyi mindent kihagytunk. Nem vesszük komolyan, amit az élet szeretne nekünk mondani. 

A világ folyamatosan változik ahogyan az ember is. Szeretnénk ezzel lépést tartani, viszont van, hogy elvisznek az érzelmek. Háttérbe szorulnak azok a válaszok, amik esetleg spirituálisok. A józan ész lassan a feledésbe merül. Mutatnak egy képet, amit jogunk van elhinni vagy sem. Mindenki számára nyitott a világ a megismerésre. 

Szeretnének az emberek nyugodtan élni, mindenből eleget kapni. Úgy élni, ahogyan ők azt elképzelik. És mégis engedik magukat befolyásolni. Amiben ma élünk, azt mi hoztuk létre. Olyan világot teremtettünk, amiben nem mindenki érzi már magát jól. Tudja, hogy nem jó – elfogadja, mert tehetetlen. Nem megoldás, ha a homokba dugjuk a fejünket és távol tarjuk magunk a valóságtól. 

Hogyan változtunk meg mi emberek?

Visszagondolok azokra az időkre, amikor gyerek voltam. A szüleim tették a dolgukat, és azt láttam, hogy szeretnének boldogulni az életben. Neveltek minket a maguk módján. Tettek valamit azért, hogy jobban éljenek és boldogok legyenek.

A világ – ahogyan én emlékszem – a kétezres évektől indult rohamos változásnak. Úgy látszott, mintha egyre több nyugtalan ember lett volna. Egyre többen hagyták el azt a várost, ahol születtek. Mert mindenki több pénzt szeretett volna és minden mást. 

Miután az emberek elvándoroltak onnan, ahonnan születtek, egyre jobban zavarodtak össze. Elveszítették önmagukat, mert ez történt.  Mert a világ elvárásainak meg akarunk felelni, így útközben elvesztettük magunk és gondolkodásunk is ezzel párhuzamosan. 

Ma mindenki arról beszél, mennyire rossz a világ és honnan hová értünk. Arról miért nem esik szó, hogy miképp lehet ezt helyre hozni? Vagy elviselhetőbbé tenni a történéseket. Egy önző és igazságtalan világban élünk, ahol az emberek a bábuk. 

Igen mert az élet egy nagy színház. Sajnos a színdarab pont úgy halad, ahogy az meg van írva. Egy társadalom, ahol eluralkodott a rossz hangulat. És egyre rosszabb hangulatúak az emberek. Mert ezt szerették volna. Amíg valaki azon a helyen élt, ahová született, addig nem volt semmi baj. De most mindent rá lehet olvasni a világra. 

És mégis azt állítom, azért lehet ezt másképp is látni. Lehetne ezt a világot szebbnek is látni. Igyekezz ezen dolgozni. Hívjuk fel a figyelmet erre!

 Bárhogyan is, törekedjünk arra, hogy emberek tudjunk maradni. Sosem késő arra, hogy jobb legyen. A te életed is sokkal jobb lehet, ha változik az életfelfogásod. 

Olvasd szívesen írásaim és ha tetszenek iratkozz fel a hírlevélre.